Helyzetjelentés 2025. Magyarországáról

Ennyire zavarosak talán csak a három részre szakadt ország idején voltak a politikai viszonyok Magyarországon, mint amilyenek napjainkban. Magyar Péter tavalyi megjelenése alaposan megzavarta a nemzet kivéreztetésének sok évtizedes projektjét, amely lassan már a vége felé közeledik. Gyanítom, hogy a nagy átállást a húszas évek második felére ’28-’30-ra ütemezték. – Erre jön Magyar Péter, és elkezd életet lehelni a nemzet haldokló szervezetébe.

Persze az Orbán mögötti hatalomnak mindenre van megoldása, A, B és C opcióval is, szóval nem jönnek könnyen zavarba, de Magyar Péter előretörésével egyelőre nem bírnak. Vajon miért?

Szerintem azért, mert MP egyenesen, az igazságot félelem nélkül kimondva viselkedik és beszél. Ezzel szemben az ő fegyverük a hazugság, az ármány, a rágalom, ám ezek az eddig sikeres eszközök most sehogy sem akarnak működni. Az Igazság evangéliuma jut eszembe róla, és tavaly Szent József napján, – akiről tudjuk, hogy igaz ember volt –, az ATV Startban akkor megjelenő Magyar Péterben egy másik igaz embert láttam, aki talán képes lesz szembe szállni a közéletünket mérgező hazugságözönnel, és megbuktatni annak fejét, a cipollai képességű Orbán Viktort. (Amikor ezt egy posztban megírtam, szó nélkül kidobtak a több tízezres létszámú katolikus Facebook csoportból.)

Nem tehetek róla, de nekem Magyar Péterről az jut eszembe, hogy Isten embere, akit a Szentlélek vezet a fontosabb döntéseiben: Pl. melyik politikusnak jutott volna eszébe ez a Nagyváradra való menetelés, és ki gondolta volna, hogy ekkora sikere lesz? – Hiszem, hogy ez sem emberi találmány.

Persze volt, hogy ő is elkezdett kétkulacsos politikát játszani, mikor az EU-s pénzek hazahozatala érdekében Weberrel összeborult, és ekkor voltak is kellemetlen magyarázkodásai, de ezen kívül nem tudok vele összefüggésbe hozható politikai sumákolásról.

És ami szintén feltűnő, hogy hiába lenne képes nagy tömegeket megmozgatni akár az átláthatósági törvény ellen, vagy a most újra aktuálissá lett devizahitelesek ügyében, – nem foglalkozik vele, hanem azt mondja, hogy majd megoldja, ha hatalmon lesznek. Bár tudna nagy tömegeket mozgatni, de nem akar erőt mutatni, vagyis nem akar a hatalomnak lehetőséget adni arra, hogy az erőre erővel reagáljon. Ehelyett jótékonykodik, és a pozitív dolgok cselekvésére ösztönöz. Ez is Istentől való gondolat. További jó jel, hogy az eddig zárt és mozdulatlan KDNP-ben is megindulnak a mozgások, a kibeszélések.

Az erő fitogtatását meghagyja a hatalomnak, aminek egyik csúfos szüleménye a százezres létszámmal emlegetett Harcosok klubja, amelyet a digitális térben való küzdelemre hoznak létre, de nyilván azzal a szándékkal, hogy majd az utcán is megjelennek. A hatalom harcra készül.

Milyen forgatókönyvek lehetnek?

 – Első, hogy Orbán összeszedi magát, és főként a nyugdíjasokra támaszkodva, erős választási manipulációval megnyeri a választásokat. Ennek egyre kisebb az esélye.

– Második, hogy Lázár János beugrik Orbán helyett, és ő lesz a miniszterelnök jelölt, és ő fogja megnyerni a választásokat. Ennek érdekében őt most turnéztatják, és sok-sok apró hasznosságokat adományoz közlekedési miniszterként az utazóközönségnek, egyszóval szerepeltetik. Megjegyzem, Lázár még rosszabb lenne mint Orbán, mert ő még élvezné is a dicstelen feladat végrehajtását.

– Harmadik opció: polgárháborús viszonyokat kirobbantani az országban, és erre való hivatkozással elhalasztani a választásokat, vagy éppen megbuktatni a hatalomra jutott ellenzéket. Szóval ez a nyers erőről, fegyverekről is szólna. Ehhez viszont Ruszin Szendi Romoluszt el kell távolítani a küzdőtérről pl. úgy, hogy koholt vádakkal letartóztatják, mert ő képes lenne a hadsereget a nemzet oldalára állítani.

Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy a hadsereg civil lakosság elleni bevetésének lehetőségét már évekkel ezelőtt elkezdték megteremteni rejtett törvénymódosításokkal, pl. azzal, hogy a hadsereg fölötti rendelkezést a parlamenttől a kormányfő kezébe adták, a nem megbízható tiszteket még Magyar Péter megjelenése előtt eltávolították. Egyszóval ők készültek arra, hogy a hadsereget a nép ellen felhasználják majd valamikor a húszas évek második felében, amikor már Európában is – Németország, Franciaország – polgárháborús viszonyok lesznek. (Nyilvánvaló, hogy a nyugati politika célja ez.) Azt persze nem gondolták, hogy Magyar Péter miatt nálunk erre esetleg korábban is sor fog kerülni.

Nos, ezek a kilátások. Az Európai Uniós Bíróság legújabb határozata a devizahiteles károsultakat teljes mértékben felmenti, és az eredeti állapot helyreállítását írja elő – amelyet a környező országokban már évekkel ezelőtt a megtettek –, de a magyar kormány szabotálja annak végrehajtását, mert a magyar nem juthat pénzhez, nem juthat levegőhöz, a magyar népnek pusztulnia kell. Ez van, ez az előírás.

Közben Gyurcsány Ferenc meglepő bejelentést tesz: kivonul a politikából. A 2023-ben még erősen a hatalom megszerzésére készülő, még árnyékkormányt is működtető Gyurcsány vezette DK mára lemondott minden reményről. – Nem csoda, hiszen Gyurcsány az izraeli baloldal embere, Trump hatalomra jutása viszont újra bebetonozza a jobb oldal emberét, Netanjahut, szóval neki már nincs esélye. Ők (Gyurcsán, Orbán) kb. már tudják, hogy ez a demokratikus színjáték 2030 körül véget ér. Az Istentől eltávolodott, az Istent megtagadó Európa azt fogja kapni, amit választott: az ördög uralmát. Nincs átmenet, vagy ez, vagy az.

Közben történt egy pápaválasztás is, ami adhat némi esélyt az öreg kontinensnek, de ennek lehetőségét csak a jó Isten látja. Én kevés esélyt látok arra, hogy az egyház kilép az intézménye falai közül, és elkezdi teljesíteni a küldetését, vagyis elkezdi hirdetni Isten országát. Ennek én a leghalványabb jelét sem látom sem a főpapság képzésében, sem a hozzáállásában. Az egyház nem tud mihez kezdeni ezzel a rohamosan változó világgal.

Mióta az egyház a tudományból kivonult, a világ a saját világnézete szerint határozza meg a tudományos igazságokat, és elhallgatással, vagy tételes hazugsággal a maga világnézetére neveli, oktatja az emberiséget. Ezért éljük most az emberiség Istentől távoli, legsötétebb korszakát. De reménykedjünk, mert egyszer ennek is vége lesz, és a felgyorsult világban ehhez már nem kellenek hosszú évszázadok, de talán még évtizedek sem. Mert Krisztus tanítványaiként joggal várhatjuk, hogy amikor elhatalmasodik a bűn, akkor majd túlárad a kegyelem.